Jellegzetes külsejű hal. Teste megnyúlt, hengeres. Orra hosszú, csontos, kissé felfelé hajló. Szája, amely az orr kezdeténél helyezkedik el, csőrszerűen előreugró, a szája előtt négy bajússzál található. Teste pikkely nélküli, hosszirányban öt vértsor fedi, egyik a hátélen, a többi kétoldalt helyezkedik el. Teste menyúlt. Orra hosszú, hegyes a vége kissé fölfelé hajlik. Szája alsó állású, előtte 4 bajuszszála van.Hátán 15-17, oldalán 57-71, hasoldala szélén 13-16 vért található. Farokúszója aránytalan.Háta az oldalvértekig barna, hasa vajsárga, úszói szürkék.

   Bőre nyálkás érdes tapintású. Háta sötétbarna, egyes helyeken egészen olajzöld árnyalatú is lehet, oldalai világosak, hasa piszkosfehér. Úszói szürkés színűek, a mell és a farok alatti úszók vörhenyesek, farokúszója részaránytalanul osztott, tehát a felső íve jóval hosszabb az alsónál.

   Európa nagyobb folyóiban elterjedt. Németországban telepített állományai élnek. Magyarországon természetes szaporulata jelentős. Kedveli a sebesebb folyású homokos szakaszokat, az agyagos márgás vízrészeket. Fenéklakó hal. Magyarországon a 80-as években a nagymértékű vízszennyezések miatt állománya kissé megcsappant, így mesterséges kihelyezéssel próbáltak állománynövelést elérni, a 90-es évek derekán állománya növekedni kezdett. Hazánk legjobb kecsegés vizei, a Tisza, Dráva, Körösök, az utóbbi években a Dunában is megjelent.

   A kecsege fenéklakó hal, szája alsó állású, így táplálékát a fenékről szerzi. Megfigyelések alapján sokszor a farkával söpri a szájába a táplálékot, amit előzőleg a csontos orrával kitúrt az aljzatból. Étlapján megtalálható minden fenéklakó szervezet, csigák kisebb kagylók, rovarlárvák, fő táplálékát azonban az agyagos aljzatban megtalálható tiszavirág lárvája jelenti, amit lárva és imágó (repülő rovar) formájában egyaránt fogyaszt. Még friss állati tetemeket is megeszi.

   Kedveli a gyorsfolyású szakaszokat. Egyedül vagy kisebb csapatokban él.Hidegvízü, oxigénben gazdag tavakban is előfordul de ott nem szaporodik.

   Táplálékát a száj előtt lévő bajuszszálakkal keresi meg. Májusban, júniusban 8-12 fok hőmérsékletű vízben ívik, a homokos, kavicsos folyami mederszakaszon.
Ikrája a kavicsokra tapad. Ikramennyisége 4000-100 000 db.A tejes 5, az ikrás 7 nyaras korában ivarérett. Nem fejleszt évenként ikrát, mint a többi halunk.
Az 5 hetes ivadék 3-4, az egynyaras hal 10-20, a háromnyaras egyed 25-30 cm hosszú.

A kecsege mesterséges szaporítása különleges szakértelemet és felkészültséget kíván. A következő képeket a WWF hozzájárulásával közöljük. Ívik a kecsege!
Az alapítók
kezdőlapaktualitásokprojectjeinkEsemények a klub életébőltagjainkMagyarországi Rotary Clubok
A kecsege (Acipenser ruthenus)